Milyen előnyöket rejt a brit-amerikai vámtárgyalás?
A brit és az amerikai kormány között megállapodás született néhány termék kereskedelmi vámjairól, ami jelentős hatással lehet a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokra. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 10%-os általános vám a világ számos országából érkező importokra továbbra is érvényben marad a legtöbb brit termék esetében, de a mostani megállapodás értelmében a brit export egyes termékeire, például autókra, acélra és alumíniumra a vámok csökkentésre kerültek, vagy teljesen eltörölték őket. Trump a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy ez a bejelentés „nagy kereskedelmi megállapodás”, ám a valóságban ez nem így van. Az Egyesült Államok elnökének nincs hatásköre arra, hogy olyan szabadkereskedelmi megállapodást írjon alá, mint amilyet India és az Egyesült Királyság kötött a közelmúltban; ez a Kongresszus hatáskörébe tartozik.
A Kongresszusnak jóvá kell hagynia a kereskedelmi megállapodásokat, ami hosszabb időt venne igénybe, mint a Trump által bevezetett vámok 90 napos felfüggesztése. Az új megállapodás tehát csupán egy szűk körű megállapodás alapjait képezi, és hónapokig tartó tárgyalásokra és jogi papírokra van szükség a véglegesítéshez. Trump az amerikai piacra érkező autók és autóalkatrészek 25%-os vámját, amely a már meglévő 2,5%-os vám mellett érvényesült, 10%-ra csökkentette, de ezt a kedvezményt legfeljebb 100 000 brit autóra korlátozta, ami megegyezik a tavalyi brit autóexport mennyiségével. Az ezen a kvótán felüli autók 27,5%-os vámot vonnak maguk után. Az autók a legnagyobb brit exporttermékek az Egyesült Államok felé, tavaly körülbelül 9 milliárd font értékben. A Jaguar Land Rover, amely autóinak csaknem negyedét exportálja az Egyesült Államokba, kijelentette, hogy a megállapodás „nagyobb bizonyosságot biztosít az iparágunk számára”. Ugyanakkor az autóipari vezetők arra figyelmeztettek, hogy a kvóta valójában korlátot szabhat az exportálható mennyiségnek.
A brit kormány jelenleg 10%-os vámot vetett ki az amerikai autóimportokra, de nem világos, hogy ez a megállapodás változtat-e ezen. Az Egyesült Államok korábban kérte, hogy ezt a vámot csökkentsék 2,5%-ra, és Rachel Reeves pénzügyminiszter jelezte, hogy nyitott egy ilyen csökkentésre. Emellett Trump bejelentette, hogy a Rolls-Royce motorok és repülőgépalkatrészek vámmentesen exportálhatók az Egyesült Államokba. A márciusban bevezetett 25%-os vám az acél- és alumíniumimportokra szintén eltörlésre került, ami jó hír a British Steel számára, amelyet a kormány vett irányítása alá, mivel nehezen tudott működni. A Fehér Ház azonban jelezte, hogy kvótát fog bevezetni az Egyesült Királyság acél- és alumíniumtermékeire, valamint bizonyos acél- és alumíniumszármazékokra vonatkozóan.
Jelenleg nem világos, hogy mennyi acél- és alumíniumterméket tud az Egyesült Királyság vámmentesen exportálni az Egyesült Államokba a kvótarendszer keretein belül. Az acélipar képviselői kifejezték, hogy számos feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a brit acélipar valóban élvezhesse a megállapodás előnyeit. A gyógyszerek kereskedelmére vonatkozó megállapodás részletei még nem ismertek, de a brit kormány jelezte, hogy folytatja a munkát a kölcsönös vámtarifák ügyében. A gyógyszerek fontos exporttermékek az Egyesült Királyság számára az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben, tavaly ezek értéke 6,6 milliárd font volt, így a második legnagyobb exportterméknek számítanak.
A megállapodás nem érintette a brit 2%-os digitális szolgáltatási adót, ami vitás kérdés maradt. Azok a vállalkozások, amelyek közösségi médiát, keresőmotorokat vagy online piactereket üzemeltetnek, kötelesek megfizetni ezt az adót, amennyiben globális bevételük meghaladja az évi 500 millió fontot, és legalább 25 millió fontot keresnek brit felhasználóktól. Az Egyesült Államok kormányzata csalódottan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Királyság nem volt hajlandó teljes mértékben foglalkozni ezzel az adóval, amelyet diszkrétnek és igazságtalannak ítéltek.
A brit kormány emellett eltörölte a 20%-os vámot az amerikai marhahúsra, amelyet egy 1000 tonnás kvóta keretein belül alkalmaztak. A kvótát 13 000 tonnára emelték, így a brit kormány a többi országgal azonos kvótát kapott, de az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonsági normái nem gyengülnek az importok során. A megállapodás alapján a brit kormány továbbra is hangsúlyozta, hogy az amerikai hormonkezelt hús nem kerülhet be a brit piacra. A jövőbeni kereskedelmi megállapodások között a brit kormány folytatni kívánja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, miután csökkentették az autó- és acélvámokat. A megbeszélés egyértelmű jele annak, hogy a világ két legnagyobb gazdasága készen áll a kereskedelmi háborújának enyhítésére.
Ezeket is érdemes megnézni
Disney vidámparkot nyit a Közel-Keleten
Hogyan befolyásolja az átlag IQ a társadalmi fejlődést?
