Hírek,  Magazin

Szigetlakók a kínai fenyegetés árnyékában

A Fülöp-szigetekhez tartozó Pagasa sziget, amely mindössze 37 hektáron terül el, nemcsak mérete miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert a világ egyik legvitatottabb területén található. A sziget lakossága körülbelül 300 fő, akik kis, fából készült házakban élnek. A helyi emberek fő megélhetési forrása a halászat, amelyet a gyönyörű, türkizkék vizekben folytatnak, és próbálnak zöldségeket is termeszteni a homokos talajon. Azonban a sziget körül nemcsak a nyugalom és a természet található, hanem egy hatalmas, kínai hajóflotta is, amely a közelben, nyugati irányban horgonyoz. Ezek a hajók a kínai haditengerészet, a parti őrség és a „tengeri milícia” részei, amelyek jelentős részét a nagy halászhajók alkotják, amelyeket a kínai dominancia fenntartására használnak a térségben.

A Fülöp-szigetek és Kína közötti feszültség már évtizedek óta fennáll, és Kína az utóbbi tíz évben jelentősen bővítette jelenlétét a Dél-kínai-tengeren, amely számos ország számára létfontosságú kereskedelmi útvonalakat jelent. A kínai hadsereg számos korallzátonyt elfoglalt, és három nagy katonai légibázist is épített a tengeren. A Délkelet-Ázsiai országok közül, amelyek szintén igénylik a tengeren található szigeteket, csak Vietnám és a Fülöp-szigetek próbáltak ellenállni Kínának. Annak ellenére, hogy a két ország hadserege jelentősen kisebb Kína haderejénél, megőrizték néhány zátony és sziget irányítását. Pagasa, amelyet Thitu néven is ismernek, a legnagyobb a Fülöp-szigetek által birtokolt szigetek közül, és az egyedüli, ahol civil lakosság is él. Jonathan Malaya, a Fülöp-szigetek Nemzeti Biztonsági Tanácsának helyettes főigazgatója hangsúlyozza, hogy a sziget jogi szempontból is jelentős, mivel szilárd földterületként jogosultságot ad a Fülöp-szigeteknek a környező vizek felett.

Pagasa megközelítése nem könnyű. A Palawan szigetéről történő eljutás körülbelül két-három napos hajóút, vagy egyórás repülés, de mindkét lehetőség gyakran az időjárás viszontagságainak van kitéve. Két éve, miután a repülőteret felújították és 1300 méterre meghosszabbították, már nagyobb C130 szállító repülőgépek is képesek leszállni. A mi utazásunk során a repülőgép zsúfolásig tele volt, hiszen a szárazföldről minden szükséges dolgot, például matracokat, tojásokat, rizst és motorbicikliket is hoztak. Az utasok között sok katona volt, akiknek a repülés alatt állniuk kellett.

A sziget életében sok változás történt az utóbbi években. Új hangárt építettek, amely védelmet nyújt a repülőgépeknek a viharok idején, és egy irányítótorony is építés alatt áll, hogy a nagyobb hajók is kiköthessenek. A Fülöp-szigetek 1971-ben foglalta el Pagasát Tajvanról, amikor a tajvani katonai egység elhagyta a szigetet egy tájfun miatt. 1978-ban hivatalosan is a Fülöp-szigetekhez csatolták, és azóta a kormány ösztönözte a civilek letelepedését. Az itt élő családok havonta hivatalos élelmiszer- és vízadományokat kapnak, és az utóbbi években villany és mobiltelefon-hálózat is elérhetővé vált számukra.

A helyi halászat azonban nehézségekkel küzd, különösen a kínai hajóflották megjelenése óta. Larry Hugo, aki 16 éve él a szigeten, dokumentálta a kínai ellenőrzés fokozódását a térségben. Halászat közben gyakran találkozik kínai parti őrségi hajókkal, amelyek megfélemlítik őt és más halászokat. A halállomány csökkenése miatt kénytelen közelebb halászni a szigethez, ami tovább rontja a megélhetési lehetőségeit.

Realyn Limbo, aki tíz éve tanít a szigeten, a helyi iskola fejlődését figyelhette meg, amely egy kis hutából nőtte ki magát több mint 100 diákot oktató intézménnyé. Az iskola számára a sziget nyugalma és tisztasága igazi paradicsomot jelent, ahol a gyerekek szabadon játszhatnak és felfedezhetik a természetet. Azonban az egészségügy terén komoly kihívásokkal néznek szembe, hiszen ha súlyos megbetegedés történik, a beteget sürgősen el kell szállítani a szárazföldre, ami az időjárás miatt nem mindig lehetséges.

Pagasa életében a fiatalok gyakran elhagyják a szigetet, miután befejezték tanulmányaikat, mivel a munkahelyek száma korlátozott. A helyi közösség, bár békés és idilli, a feszültségek és a kínai jelenlét árnyékában él. A repülőgépek és az itt állomásozó katonai egységek a Fülöp-szigetek területi szuverenitását védik, a helyi lakosok pedig mindennapi életüket élik, igyekezve megőrizni a nyugalmat és a biztonságot a folyamatosan fenyegető kihívások közepette.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cdxkkvw8r4no

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük