Trump ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodásának váratlan következményei
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapás a globális klímavédelmi törekvések számára – nyilatkozta Christiana Figueres, az Egyesült Nemzetek volt klímafőtitkára a novemberi választások után. Trump hivatalba lépése óta visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a világ legfontosabb klímavédelmi megállapodásának tartanak. Emellett úgy tűnik, hogy megakadályozta az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, eltávolította a nemzeti elektromos járművekre vonatkozó célokat, és korábbi elődjének zöld technológiák fejlesztésére tett próbálkozásait „zöld új átverésnek” nevezte. Trump eddigi politikája a klímaváltozás kérdése körül sok kritikát váltott ki, ám érdekes módon most mégis hajlandó tárgyalni az ukrán elnökkel fontos ásványi anyagokról.
A kritikus ásványi anyagok beszerzése a Trump-adminisztráció egyik középpontjává vált. Ezek az anyagok elengedhetetlenek olyan iparágak számára, mint a légi közlekedés és a védelem, de ami még figyelemre méltóbb, hogy kulcsszerepet játszanak a zöld technológiák előállításában is. Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, mennyire fontosak ezek az ásványok a zöld átmenet szempontjából, hiszen a cégei nagymértékben támaszkodnak például a grafitra (elektromos járművekben), lítiumra (akkumulátorokban) és nikkelre (rakétákban). Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki docense kifejtette, hogy minden egyes ország saját listát állít fel a kritikus ásványokról, amelyek általában ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból állnak. 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt, ami elsősorban a tiszta energia és az elektromos járművek gyors növekedésének köszönhető. Az International Energy Agency előrejelzése szerint húsz éven belül ezek az iparágak a lítium iránti kereslet közel 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, valamint a ritkaföldfémek iránti kereslet 40%-át fogják képviselni.
Musk aggodalma a nyersanyagok megszerzésével kapcsolatban nem újkeletű; három évvel ezelőtt egy Twitter-bejegyzésében megjegyezte, hogy a lítium ára „őrült szintekre emelkedett”, és hogy a Tesla talán kénytelen lesz közvetlenül bányászni és feldolgozni ezeket az anyagokat, ha a költségek nem javulnak. A jelentések szerint az Egyesült Államok gyenge pozíciója a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén aggasztó, és egy decemberi jelentés arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államoknak át kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel jelenlegi függősége a Kínai Népköztársaságtól kockázatokat jelent.
Kína dominanciáját a piacon az adja, hogy már több mint egy évtizede felismerték a zöld technológiák kínálta gazdasági lehetőségeket. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem klímaváltozási kutatóintézetének politikai igazgatója szerint Kína tudatosan törekedett a megújuló energiaforrások és elektromos járművek fejlesztésére, és mára dominálja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árképzési vezetője elmagyarázza, hogy a kritikus ásványok geológiai korlátozottságuk miatt fontosak, mivel nem garantálható, hogy minden országban gazdaságosan kinyerhető készletek állnak rendelkezésre.
A bányászati projektek logisztikai költségei gyakran magasak, hiszen sok ásvány nehezen hozzáférhető helyeken található. Ráadásul Kína jelentős beruházásokat végzett Afrikában és Dél-Amerikában, hogy biztosítsa az ásványi anyagok ellátását, különösen a feldolgozás terén, ahol a globális termelés 60%-át birtokolja és a feldolgozásban közel 90%-os részesedéssel bír.
Trump motivációja részben az, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe a piacon, hiszen Kína dominálja a feldolgozást, amely a nyereséges szakasz, így Kína jelentős bevételekhez jut. A hírek szerint Trump új intézkedéseket tervez, amelyek a kritikus ásványok beszerzésére irányulnak, és a Fehér Ház körüli pletykák alapján egy „Kritikus ásványi anyagok végrehajtási rendeletét” is bevezethetik, amely gyorsítaná a bányászati engedélyek kiadását és a feldolgozó üzemek építésére irányuló beruházásokat.
Bár a kritikus ásványok beszerzésére irányuló lépések már megtörténnek, a Harvard Üzleti Iskola professzora, Willy Shih figyelmeztetett, hogy a kormányzat nem biztos, hogy kellőképpen tisztában van a bányászati ellátási láncok létrehozásának technikai összetettségével, és hangsúlyozta a folyamat időigényességét. Az előttünk álló politikai kihívások is jelentősek, hiszen a közelgő választások miatt a republikánus szenátorok próbálnak meggyőzni Trumpot, hogy tartsa fenn az IRA-t, amely jelentős befektetéseket vonzott az Egyesült Államok zöld iparágába.
A politikai tájékozódás és a gazdasági érdekek közötti feszültség továbbra is érezhető. Trump esetleges lépései a kritikus ásványok beszerzése érdekében akár a zöld technológiák fejlődését is elősegíthetik, ám az amerikai klímapolitika helyzete továbbra is kérdéses. Az biztos, hogy Trump nem foglalkozik azzal, hogy öröksége környezeti szempontból kedvező legyen, inkább gazdasági szempontból kívánja meghatározni politikáját.
Ezeket is érdemes megnézni
Disney vidámparkot nyit a Közel-Keleten
Az Egyesült Királyságnak mindent meg kell tennie az EU-val folytatott kereskedelem helyreállításáért, állítja a Bank vezetője
